Fűtéstechnológiák: hőszivattyút vagy kondenzációs gázkazánt válasszak?

Publikálás dátuma - 2025.04.17.

A fűtési rendszer kiválasztásakor a kényelmi szempontok nem elegendőek. Egy hosszú távú beruházásról van szó, amely során fontos számításba venni az anyagi megtérülés, a környezettudatosság és az energiahatékonyság mértékét is. Napjaink két befutó terméke a hőszivattyú és a kondenzációs gázkazán, mert a jelenlegi legkorszerűbb technológiák szerint működnek.

Miben térnek el egymástól? Milyen előnyeiket és hátrányaikat ismerjük? Ha Ön is döntés előtt áll, ez a cikk segíthet az eligazodásban.

A gázkazán, avagy a kondenzációs kazán működéséről röviden

Kezdjük az elején: a gázkazánok mára már már egyet jelentenek a kondenzációs elven működő készülékekkel. 2016-ban hatályba lépett az az uniós jogszabály, miszerint az árusítható gázkazánok minimális szezonális helyiségfűtési hatásfokának el kell érnie a 86%-ot. Tekintve, hogy ezt az értéket a klasszikus berendezések megközelíteni sem tudták, így szépen lassan kikerültek a piaci forgalomból. 

A szabályozás technológiai és környezettudatossági szemléltváltásnak is tekinthető. Innentől fogva a hatékonyság mellett a fenntarthatóság is fókuszba került egy fűtési rendszer telepítésekor vagy modernizálásakor. De miben jelentett előrelépést egy kondenzációs gázkazán?

A kondenzációs elv hatékonysága

A hagyományos gázkazánok a földgáz égetésével állítják elő a szükséges hőenergiát. A földgáz jelentős részben metánból áll, amely a levegő oxigénjével egyesülve reakcióba lép, így magas hőmérsékletű hő jön létre – ezt hasznosítja a fűtési rendszer.

Azonban a reakció során égéstermékként vízgőz és szén-dioxid is keletkezik, amely a kéményen áthaladva távozik, tehát rengeteg hőenergia kárba megy. Ráadásul, a kb. 140-150 C°-os füstgáz távozása egy savas kémhatású páralecsapódással is együtt jár, amely hosszú távon a kémény állapotát is jelentős mértékben rongálja.

Ehhez képest egy kondenzációs kazán az égéstermék hőjét (más néven a rejtett hőt) is képes hasznosítani. Ez úgy lehetséges, hogy a fűtési rendszerből a kazánba visszatérő, alacsony hőmérsékletű fűtővíz egészen addig a pontig hűti a füstgázt, amíg az vízgőz formájában ki nem csapódik, azaz kondenzálódik. Így egy olyan extra energianyereség jön létre, amely egy hagyományos gázkazánnál nem lehetséges.

Összegezve, egy kondenzációs kazán alacsonyabb hőmérsékleten is hatékonyan üzemel, miközben csökkenti az energiaveszteség mértékét, és kevesebb földgázt használ fel. Tehát, nem csak korszerűbb, de gazdaságosabb is.

Miben tér el a hőszivattyús fűtési rendszerek működése?

A kondenzációs kazánok sokáig az élen jártak, majd a multifunkcionális hőszivattyúk is megjelentek a piacon. Napjaink legkorszerűbb fűtési megoldásaként debütáltak, népszerűségüket pedig tovább növelte, hogy hűtésre és használati melegvíz előállítására is alkalmas készülékként vonultak be.

De miben áll a titkuk? Abban, hogy képesek a környezetből nyert hőenergia hasznosítására, tehát a készülék típusától függően, a levegőből, talajból vagy vízből elvont hőt juttatják el a lakás vagy családi ház fűtési rendszerébe. Bár a működésükhöz villamos energiára is szükség van, de a felhasznált áramért cserébe a hőenergia többszörösét állítják elő.

A folyamat négy lépésben történik:

  1. Elpárologtató: az első fázis a párologtató tartályban zajlik. A hőszivattyú hűtőközege (amely ekkor még alacsony nyomású és hőmérsékletű, valamint gáz halmazállapotú) áthaladva a tartályon elvonja a szükséges energiát a környezetéből, halmazállapota megváltozik, majd elpárolog.

  2. Kompresszor: ezen a ponton a rendszer kompresszora lép működésbe, amely a gáz halmazállapotú hűtőközeget összepréseli. Ennek hatására annak hőmérséklete és nyomása is megemelkedik.

  3. Kondenzátor: a harmadik lépéshez érve, az immáron sűrített és hevített hűtőközeg bekerül a kondenzátorba, ahol leadja a hőt a fűtési rendszernek. A hőleadás hatására a hűtőközeg újra lehűl, cseppfolyóssá válik és kondenzálódik.

  4. Expanziós szelep: a folyékony hűtőközeg végül átmegy az adagolón - vagyis az expanziós szelepen -, hogy eljusson a rendszer külső egységébe. Mindeközben a nyomása és hőmérséklete visszacsökken, ami egyszerre mutatja a körkörös folyamat végét és újbóli kezdetét. 

Hőszivattyús rendszerek típusai a hőforrás szerint

A hőszivattyús rendszereket több módon is meg lehet különböztetni. A legelterjedtebb megközelítés a hőforrás szerinti kategorizálás. (A készülékek elnevezései már előre árulkodnak a működésükről.)

Ennek értelmében léteznek: 

  1. Levegő-víz típusú hőszivattyúk, amelyek különösen népszerűek, amiért könnyen, minden előkészület nélkül, bárhova telepíthetőek. A kinti levegő hőjét hasznosítják, tehát nincs szükség speciális földrajzi adottságokra az üzembe helyezésükhöz. A szélsőséges időjárási körülmények befolyásolhatják a teljesítményét - például extrém hidegben kiegészítő fűtést igényelhet -, de Magyarországon erre aligha van példa.

  2. Víz-víz hőszivattyúk, amelyek általában a legstabilabb, de egyik legköltségesebb alternatívát kínálják. A hőenergiát a talajvízből nyerik ki, és ugyanoda vissza is juttatják. Ehhez a “körforgáshoz” két fúrt kútra is szükség van, így nem csekély befektetést jelent.

  3. Talajhő-víz hőszivattyúk, amelyek a talajhőt használják fel a működésükhöz. Legnagyobb előnyük, hogy a kinti hőmérséklet semmilyen mértékben nincs rájuk hatással, mert a talajhő télen is magasabb. A hőszivattyúk telepítésekor talajszondák csöveit is el kell helyezni a földben, minimum 60-100 méter mélyen, ezért a kivitelezésük költségesebb. Bányakapitánysági engedélyre nincs szükség, csupán bejelentési kötelesség áll fent.

Ismerje meg a STIEBEL ELTRON hőszivattyúit!

Több információ a termékekről

Hőszivattyú vagy kondenzációs gázkazán? Mérlegeljen körültekintően!

Egy fűtési rendszer kiválasztása sosem egyszerű, mert rengeteg szempontot figyelembe kell venni – elsősorban az otthona adottságait, másodsorban a szimpatikus technológia sajátosságait. Mindkettő során célszerű szakember segítségét kérni, hiszen így hamar kiderül, hogy egyes lehetőségek szóba sem jöhetnek.

Amennyiben viszont kondenzációs kazán és hőszivattyús rendszer telepítésére is lehetősége nyílik, a következő tényezők segíthetik a döntésben: energiahatékonyság, környezettudatosság, beruházási költség és a készülék élettartama, egyszóval a hosszú távú megtérülése.

Energiahatékonyság

Amikor az energiahatékonyság kerül górcső alá, akkor fontos tisztázni, hogy a kondenzációs kazánok és a hőszivattyúk teljesítményét eltérő módon határozzuk meg. Előbbiek hatásfokát

százalékban szokás megadni, amely azt mutatja, hogy a földgáz elégetése során keletkezett energiának mekkora részét tudja a rendszer ténylegesen felhasználni fűtésre. A legmodernebb fajták akár 90–98% közötti hatásfokkal működnek.

A hőszivattyúk esetében viszont a COP (Coefficient of Performance) érték az irányadó. Azt jelöli, hogy a rendszer 1 kWh villamos energia felhasználásával hány kWh hőenergiát képes előállítani. Például: egy 4-es COP-értékkel rendelkező berendezés 1 egység villamos energiából 4 egység hőenergiát termel.

Ebből láthatóvá válik, hogy bár a teljesítménymeghatározás eltérő, a hőszivattyúk többszörös hatékonysággal működhetnek, mint egy gázkazán. 

Környezettudatosság

A környezeti hatásokat figyelembe véve, a hőszivattyú vitathatatlanul kedvezőbb alternatíva. Ennek egyik fő oka, hogy működése során nincs égési folyamat, tehát nincs közvetlen széndioxid-kibocsátás sem. Ezzel szemben a kondenzációs kazánok - még ha energiahatékony módon is - földgázt égetnek el, ezért a rendszer működése minden esetben károsanyag-kibocsátással jár. A hőszivattyúk további előnye, hogy megújuló energiaforrással, például napelemmel párosítva is üzemeltethetők, így akár a teljes rendszer karbonsemlegessé tehető.

Beruházás mértéke

Amikor a két rendszer mérlegre kerül, a beruházás mértéke szerint a kondenzációs kazánok tűnnek jobb megoldásnak. Egyszerűbb, kompaktabb kialakításuk, kisebb helyigényük miatt lényegesen alacsonyabb a beszerelési költségük. Új építés esetén a gáz bekötése, gázterv és a kémény kiépítése is járulékos költségként merül fel.

Ezzel szemben a hőszivattyús rendszerek kiépítése még egy egyszerűbb levegő-víz típusú készülék esetén is jelentős költséggel jár.. Ha pedig geotermikus vagy víz-víz hőszivattyúra esik a választás, akkor a fúrás, a kútépítés (és minden speciális szakmunkát igénylő feladat), is még magasabbra tornázza az árakat.

Ha modern hőszivattyús rendszert szeretne, akkor Stiebel Eltron!

Amennyiben Ön is a napjaink legfenntarthatóbb és legkorszerűbb megoldásait preferálja, a Stiebel Eltron hőszivattyú választékában rátalálhat a számításaira. 

Több mint 50 év tapasztalatával gyártjuk a termékeinket, amelyek mindig az aktuális fogyasztói igényeket célozzák. Készülékeink (árkategóriától függetlenül is) az élvonalbeli hatékonyságot, megbízhatóságot és minőséget ötvözik. 

Ha szeretné profikra bízni a fűtési rendszere kiválasztásátés telepítését, látogasson el oldalunkra, és vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!

Állítsa össze saját hőszivattyús rendszerét!

Ingyenes, előzetes ajánlatkérés szakembereinktől mindössze 2 perc alatt.

Készítse el az ajánlatot!