Útmutató az ideális hőszivattyú kiválasztásához

Cikkünkben bemutatjuk a hőszivattyús rendszerek sajátosságait és típusait, valamint lépésről lépésre ismertetjük, hogyan érdemes választani közülük. 

Ismerje meg a hőszivattyú-berendezések típusait!

A hőszivattyú berendezések napjaink egyik legkedveltebb megoldásává váltak multifunkcionális, környezetbarát és energiahatékony működésüknek köszönhetően. A korszerű készülékek hűtésre, fűtésre és melegvíz-előállításra is alkalmasak, ezáltal egyszerre több igényt is kielégítenek.

A hőszivattyúk típusai az áramellátási fázisuk, a kialakításuk és a hőnyerőközegük szerint is kategorizálhatóak.

Ennek értelmében megkülönböztetünk:

• egy- és háromfázisú hőszivattyúkat,
• monoblokkos és osztott (split) készülékeket,
• valamint levegő-víz, víz-víz és talajszondás típusú berendezéseket.

Az egy- és háromfázisú rendszerek közötti legfőbb különbség az áramellátásukban, ezáltal pedig a teljesítményükben rejlik. Ahogyan a nevük is utal rá, az 1 fázisú egyfázisú áramellátást használ kisebb feszültségen, míg a 3 fázisú pedig háromfázisú áramellátást használ nagyobb feszültségen.

Előbbi a kisebb ingatlanok, kisebb hőszükséglet családi házak esetén tökéletesen funkcionál, azonban egy nagyobb épületnek vagy nagyobb hőigénynél egy ipari létesítménynek garantáltan háromfázisú hőszivattyúra van szüksége – amellett, hogy nagyobb kapacitásra képes, stabilabban is üzemel. 

A monoblokkos és osztott rendszerű hőszivattyúkról röviden

A monoblokkos és az osztott (split) hőszivattyúk közötti legfontosabb különbségek elsősorban a telepítésük és a működési mechanizmusuk köré csoportosul.

A monoblokkos hőszivattyúk egyetlen kompakt - azaz egy darab kültéri - egységből állnak, amely az összes szükséges komponenst tartalmazza. Kialakításuk egyszerűbbé teszi a telepítést. Mindemellett, ezeket a típusú készülékeket bármilyen kivitelező cég szakembere elvégezheti, üzembe helyezésükhöz nincs szükség F-gáz vizsgáratanúsítványra. 

Ezzel szemben a split hőszivattyúk két különálló modulból épülnek fel: egy kültéri egységből, amely a hőenergiát gyűjti és szállítja, valamint egy vagy több beltéri egységből, amelyek a hőt elosztják az épületben. Összetettebbek, telepítésüket kizárólag F-gáz jogosultsággal rendelkező szakember végezheti.

Hőszivattyú-típusok a hőnyerőközeg szerint

Attól függően, hogy a hőszivattyú milyen megújuló energiát használ a működése során, további három további készüléktípus is létezik.

1. Levegő-víz hőszivattyú: amely a hőenergiát a környezeti levegőből nyeri ki.

Legnagyobb előnye, hogy bárhová telepíthető, gyorsan és egyszerűen üzembe helyezhető. Beszerelése nem igényel semmilyen plusz kevesebb előkészületet igényel, így relatív gyorsan képes visszahozni az árát. Hátrányuk, hogy ezeknek a típusú készülékeknek a legalacsonyabb a hatásfoka a többi hőszivattyú típussal összevethe.  

2. Víz-víz hőszivattyú

Ezek a készülékek a hőszivattyúk között is az egyik legnépszerűbbnek számítanak, mert hatékonysági és anyagi szempontból is kiemelkedőek. Mivel a hőenergiát a talajvízből nyerik ki, ezért üzembe helyezésüket megelőzőleg fúrt kutak kiépítésére is szükség van. Ebből a szempontból a telepítésük jóval nagyobb anyagi kiadással jár, de tekintve, hogy a legmagasabb COP-értékkel* rendelkeznek, üzembe helyezésük után maximális hűtő-fűtő teljesítményt nyújtanak. Nem elhanyagolható pozitívumuk továbbá, hogy az időjárási viszontagságok nem befolyásolják a hatékonyságukat.

3. Talajhő-víz hőszivattyú

A talajszondás típusú rendszereket geotermikus hőszivattyúknak is nevezik, mert a földfelszín geotermikus energiáját hasznosítják. Ebből adódóan ezek a készülékek is tökéletesen működnek rossz, hideg időjárás esetén is. Telepítésük fokozottan körülményesnek tekinthető, ugyanis működésükhöz talajszondákat kell elhelyezni a földben, legalább 80-120 méter mélyen. A munkálatok bányakapitánysági engedélyhez is kötve vannak.

*A COP-érték (Coefficient of Performance) egy olyan mutató, amely a hőszivattyú hatékonyságát jelöli, azaz, hogy a készülék mennyi energiát állít elő egy egységnyi villamosenergia-fogyasztás mellett. Minél magasabb a COP-érték, annál eredményesebben működik a hőszivattyú.

Hőszivattyú kiválasztása lépésről lépésre

Már a rengeteg készüléktípus is rávilágít, hogy a hőszivattyú kiválasztása során számos szempontot figyelembe kell venni és végig kell gondolni, hogyha a személyes igények szerint legjobb berendezést keresi. A következő bekezdésekben lépésről lépésre bemutatjuk, hogy mit érdemes mérlegelni a végső döntés előtt.

Első lépés: a hőszivattyú-berendezés céljának meghatározása

Mielőtt a hőszivattyú kiválasztásra sor kerülne, az első és legfontosabb, hogy eldöntse: mire szeretné pontosan használni a készüléket? A berendezések eltérő gépészeti feladatok ellátására is alkalmasak (hőszivattyús fűtésre, hűtésre és melegvíz-ellátásra), de a fő cél determinálja, hogy végül mely típusú modellek között javasolt nézelődni. 

Második lépés: az ingatlan állapotának és a készülék helyigényének felmérése

A választás második lépéseként érdemes az ingatlan méretét és állapotát szakember segítségével felmérni. Az épület szigetelése és a meglévő fűtési rendszer is kritikus szempont, hiszen egy jól szigetelt lakásban, családi házban minden hőszivattyú sokkal hatékonyabban működik; kevesebb hőveszteséggel lehet számolni. Bizonyos esetekben, a hőszivattyú telepítése energetikai felújítás nélkül nem is lehetséges.javasolt.

Ezen túlmenően a meglévő hőleadó fűtési rendszer (például padlófűtés, mennyezeti fűtés, radiátor stb.) is meghatározza, hogy melyik típusú hőszivattyú jöhet szóba, hiszen kompatibilisnek kell lenniük egymással.

Ugyanígy az épület méretei és a készülék helyigénye szerint is tanácsos végiggondolni a lehetőségeket. Ilyen szempontból nem mindegy, hogy mekkora teret szeretne fűteni-hűteni a rendszer segítségével - magyarán mekkora az ingatlan hőszükséglete -, és sokat segít az is, hogyha már elöljáróban tudja, hogy mekkora gépészeti helyiség áll a rendelkezésre.

Harmadik lépés: a hőszivattyú teljesítményének felderítése

Az egyik legfontosabb szempont egy hőszivattyú kiválasztásakor az energiahatékonyság. Az eltérő készüléktípusok különböző hatékonysági mutatókkal rendelkeznek – ilyen például a korábban említett COP-érték (Coefficient of Performance). Szerencsére egyszerű ez alapján tájékozódni, mert minél magasabb ez az érték, annál hatékonyabb a hőszivattyú.

Negyedik lépés: döntés a hőszivattyú méretezése szerint

“Mekkora hőszivattyú kell?” - ezt a kérdést is tanácsos körbejárni a végső döntés előtt. A hőszivattyú méretezése kulcsfontosságú a teljesítmény, ezáltal pedig a hatékonyság szempontjából. Amíg egy túl kicsi hőszivattyú nem fogja tudni megfelelően fűteni vagy hűteni az otthonát, addig egy túl nagy változat túlzottan sok energiát fogyaszthat. Tehát, mint az összes többi esetben, érdemes szakemberrel konzultálni a választást illetően.

Amit a hőszivattyú működéséről és karbantartásáról tudni érdemes

Annak ellenére, hogy a hőszivattyú megújuló energiát használ fel, elektromos áramra is szüksége van az üzemelése során. Működési elvét gyakran hasonlítják a hűtőszekrényéhez, amely szintén "felmelegíti" a külső környezetét a belsejéből elvont hőenergiával. A hőszivattyúnak köszönhetően, egy egységnyi villamos energia felhasználásával, több egységnyi hő keletkezik. A felhasznált villamos energia mennyisége és az előállított hő közötti arányt munkaszámnak nevezik, és általában évente adják meg – ez az "éves munkaszám". Egyben ez az érték mutatja meg a berendezés hatékonyságát is, a korábban említett COP-értéket.

Így, ha a hőszivattyú működéséhez 1000 kilowattóra villamos energia szükséges egy évben, és összesen 4000 kilowattóra hőt termel abban az évben, akkor az éves munkaszám 4. A modern hőszivattyúknál típustól és az egyedi körülményektől függően ez a hatékonysági mutató akár 5-6 közötti érték is lehet. Összegezve, a hőszivattyúnak szüksége van villamos energiára, de elenyésző mértékben.

A rendszeres karbantartás, mint a hosszú távú hatékonyság záloga

A hosszú távú biztonságos használat érdekében elengedhetetlen a hőszivattyú karbantartása. A gyártók ajánlása szerint, erre érdemes évente egyszer sort keríteni, és a készüléket a karbantartási utasításban leírtak szerint szakemberrel megvizsgáltatni. Ilyen alkalmakkor - fűtés- vagy hűtésszezon előtt -, ajánlott:

• a fűtési rendszerben lévő szűrőtisztítás,
• az iszapleválasztó-tisztítás,
• a vízminőség és a légtelenítők állapotának ellenőrzése,
• a tágulási tartályok előnyomásának felülvizsgálása.

Megjegyzés: a monoblokkos levegő-víz hőszivattyú esetén a beüzemeléskor nem szükséges szivárgásvizsgálatot elvégezni, mivel zárt hűtőkörrel rendelkeznek. A hőszivattyúk egy része és általában az osztott rendszerű hőszivattyúk a hűtőközeg típusától és mennyiségétől függően szivárgásvizsgálatra kötelezettek, amit évente egyszer szakemberrel kell elvégeztetni.